Hát mert mentőhívás lehet a vége... :///
A karácsonyi kívánságlistámra ezennel akkor fel is tennék egy vadiúj kérést: lehetne végre egy szürke hétköznapunk???
No és hogy mi is történt utóbb a házunk táján? Röviden és tömören volt egy kis sötétben, hirtelen elkövetett megindulás Misko részéről, ami zajos taknyolással ért véget. A rossz hír, hogy közel volt a mi ágyunk fém kerete, a jó hír, hogy a szemöldöke felett csattant, így pl. nem lett boxoló-orra, de azért Hook kapitány szemfedőjét még éppen lenne értelme elkérni. No persze csak az esztétika végett. A mentőt pedig azért hívtam, mert a vörös folyó takarítása közben, amikor Gergőre nézve azt mondtam, hogy orvos kell ehhez, akkor érszre vettem, hogy nem csak Misko fejéből szökik a vér... abban reménykedtem, hogy olyan kocsi jön, amiben van orvos és akkor helyben megoldódik minden, ergo a félájult apával és a vörösdeddel nem kell éjszakai ügyeletre menni, miközben Jónással meg nemtom mit is csinálok. Rosszul gondolkodtam, csak ápoló jött és mire 20 perc elteltével kiértek már Gergő is jó színben volt és én is tisztítottam és fertőtlenítettem. Szóval végül apa és fia hajnali fél ötkor elcsattogtak a János Kórházba, ahol egy gyereknemszerető orvos összeragasztgatta a kb. 1.5 cm-es sebet.
A történetnek egyébként nem a megtörténte lényeges számomra, hanem az ahogyan Miso viselte. Döbbenetes, amilyen fegyelmezettséggel tűri az ilyen helyzeteket. Volt úgy 2 perc sírás, de ezután mindig előre jeleztem, hogy éppen mit fogok csinálni és nagyfiúsan fogadta és viselte, hogy tisztítok, kenek, stb. Az orvosnál is hasonlóan volt ez, csak ott már vicces kedvében is volt.
Az a jó ebben, hogy ettől egy kicsit le tudok lassulni és megfontoltabban tudom értékelni a helyzetet és azt, hogy mit kell tenni. Nincs kapkodás, csak mindenki teszi a dolgát és ez jó.
Ha már baj van, akkor ez máskor is így kérném szépen... illetve kösz, egyáltalán nem kérek több ilyet, de azért őszintén szólva 1000x könnyebb egy ilyen gyerekkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése