2016. szeptember 19., hétfő

Kis lépés vagy nagy lépés?

Volt itt egy kis futótűz a világ DMD-s közösségében...
Mérhetetlen örömmel tölt el, annak ellenére, hogy látszatra Misko tekintetében épp nem is ér pontot.
De ez csak a látszat.
Tehát vegyük sorban a történetet, hogy mindenki tisztán lásson.

Évek óta várunk igazi áttörésre, gyakorlatilag bármilyen terápiás megoldás esetében ezt vártuk/várjuk, de nyilván eddig is megvoltak azok az irányok, amelyek különféle okokból (fejlesztési ütem, lobbi, befektetések, stb.) preferáltabbak voltak. Ilyen az exon skipping (átugrás) eljárás is, amely leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a megfelelő szer a DNS hibáját oly módon javítja ki, hogy a problémás szakaszt (ahol a hiány van) átugorja és így segít a közel normális működést visszaállítani.

Kicsit bonyolultabban pedig azt, hogy az hibás DNS-ből, egy hibás pre-mRNS (azaz a "hírvivő" RNS, vagyis egy génátirat) képződik első körben. Ha közbeavatkozás nélkül megy tovább a folyamat, akkor az mRNS is hibás lesz és a riboszómákhoz (nevezzük "fehérjegyárnak") rossz tervrajz jut el. Ha pedig a tervrajz nem megfelelő, akkor a gyárban nem tudnak jó fehérjét készíteni. Ez a fehérje természetesen a disztrofin. Az a disztrofin, ami abban segítene nekünk, hogy stabil maradjon a sejthártya. De nem segít, mert a DNS-ben eleve hiányos a tervrajz. Namármost, ha a fentebb nevezett pre-mRNS (ne zavarjon meg senkit a sok betű az RNS előtt, ezekből annyi féle van, hogy Dunát lehet velük rekeszteni) megbuherálják - azaz a hibás részhez odatapad egy picike vegyület, a PMO (morpholino), akkor a hibás szakasz, a soron következő átírásnál (a különféle RNS-ek folyton átíródnak sejten belül, míg egyszer csak fehérje nem lesz belőlük) nem fog szerepelni. Az átírási mechanizmus kihagyja. Így ugyan relatív nagyobb lesz a hiány, de mit bánjuk mi azt, amikor a végeredmény az lesz, hogy a fehérjegyár tud valamit termelni. A a "valami" már disztrofin lesz. Nem lesz teljes értékű, de működni fog.

Mit jelent ez a valóságban? Azt, hogy a Duchenne féle izomdisztrófiát enyhíti és ezáltal nagyjából Becker féle izomdisztrófia lesz a végeredmény.
Miért örülünk ennek? Mert az enyhébb lefolyású betegség klasszisokkal jobb életminőséghez juttatja a betegeket és meghosszabbodik az élet (a mai viszonyok között ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy le lehet élni egy teljes életet).
Kinek jó ez? Első körben csupán a betegek 13%-nak, ami nagyon kevés, Misko sem esik bele ebbe a csoportba. Azoknak a gyerekeknek lesz ez elégséges egy jobb élethez, akiknél az 51-es exont kell átugrani (kedves érintettek, nézzétek meg szépen a genetikai leleteket, ha bizonytalanok vagytok, abban minden benne van). Természetesen azoknak lesz a legjobb a hatás, akik a legfiatalabbak, hiszen ott még több az izomtömeg, amin a szer dolgozni tud.
Mi lesz a betegek 87%-val? A Sarepta Therapeutics azt ígéri, hogy felgyorsítva feszülnek neki a további fejlesztéseknek. Már vannak más exon jelöltek és már mennek is a klinikai tesztek az 53. és 45. exon esetében. A 44, 52, 50, 55, 8 exonok esetében preklinikai fázisban vannak és ott van még a 43 és 35-ös exon, amely gyerekcipőben van, de remélhetőleg nem lesz, ami megállítsa. Vagyis szépen eljutunk oda, hogy a DMD-ek cc. 50%-nak lehet majd megoldás találni exon skipping technológiával. A Sarepta matekja szerint, hosszú távon a betegek 80%-a lesz alkalmas a terápia igénybevételére.
Miért örülök annyira, ha ez Miskonak nem is jó? Nos, a helyzet az, hogy a mai napon az Egyesült Államok gyószerhatósága (FDA) jóváhagyta az Eteplirsent, amely a Sarepta terméke. Hosszú hadviselés volt ez, érthető módon. Ez az első olyan szer, ami úgy került a túlparton elfogadásra, hogy praktikusan, egyénre szabott génterápiát jelent. Ez felbecsülhetetlen érték. A terápiás szupersztráda végre fénysebességre kapcsolhat (vagy legalábbis majd megközelíti egy Bugatti Veyron sebességét):
- több szernek nyílhat meg az út a klinikai tesztek felé
- több génterápiás eljárást fognak más szemmel nézni a hivatalnokok
- nagyobb erővel fogják tolni a szekeret kutatók, befektetők, alapítványok (ki azért mert Nobel díjat akar, ki azért, mert rengeteg pénzt és hát azok sem elhanyagolhatóak, akik gyógyulni akarnak)
Mi újság kishazánkban? Egyelőre természetesen semmi. Az Államokban elvileg azonnal piacra dobják (értsd: kb. holnap), de a finanszírozás odaát sem gyerekjáték. Fogalmam sincs kinek a biztosítója fogja támogatni és ha nem, akkor mennyibe fog kerülni. Egyelőre minden friss, azt gondolom év végéig kitisztul, hogy mi a helyzet odaát, na meg hogy ebből mi az amit Európa meg fog érezni. Különös tekintettel arra, hogy az európai "tesó", a BioMarin szintén az 51-es exonra hajtott (más technológiával), de abbahagyta. A lényeg, ha eljut Európába, akkor a magyar érintettek is ráhajthatnak jó eséllyel, csak úgy, mint a Translarna esetében. De erről többet majd az idei londoni konferencia után...