No, de haladjunk csak szépen sorjában. Nem sokat írtam mostanában, amire vannak rendesen alapozott okaim...
Lajstomba véve a beszámolnivalókat kezdjük azzal, hogy Misko szócsöve mostanság narkolepsziás rohamokban tör ki és őszbefordulás ellenére tavaszi fáradtsága van. Persze gyanús voltam saját magamnak, aztán gyanús lettem másoknak is. Gergő 3 teszt ellenére is "hiszem, ha látommal" érvelt, de most, hogy látta, szerinte törhetjuk a fejünket fiúneveken. Szerintem meg lány lesz és kész. Mind1, nem is ez a lényeg, Miskonak találtuk ki, aki aszonta, jöhet egy bébi. Kicsit javult a helyzet úgy látszik, tavaly a "-Szeretnél tesót?" kérdésre még azt mondta: "-Inkább vonatot". :) Bár alapvetően azt gondolom, nem fogta az adást, de ha letagadhatatlanabb lesz a változás és egyre többet beszélünk majd róla, akkor előbb-utóbb eljut majd a tudatáig.
A bővüléses témakörbe tartozik még az, hogy egészen visszavonhatatlanul úgy tűnik, több lesz a Misko számára birtokbavehető négyzetméterünk: agglomerációba költözünk, hogy legyen levegő, kert és nem utolsó sorban rendes gyerekszoba és egyéb, Misko számára igen fontos állapotmegörző lehetőség (úszás, torna).
Ezért aztán viszonylag korán otthagytuk montenegrói nyári főhadiszállásunkat és Magyarországon átvettük az új otthon kulcsait. Ezt követően Miskoval gyorsan elhagytuk a terepet, hogy "apa nyugodtan tudjon pakolva bulizni vagy bulizva pakolni", valamint hogy felügyelje a festőket az új házban. Ebben amúgy kiváló rutint szerzett tavaly, amikor szintén terhességből kifolyólag Monenegróban négy különböző helyen felhalmozott cuccainkat kellett egyedül evakuálnia, mondván én piszok rosszul vagyok és amúgy se cipekedjek és rámoljak. No tehát mi Miskoval két áfonyakommandó között sokat gondolunk az otthon rekedt dolgozó erőkre. :)
Misko a lengyel prérin ismét kiváló formában van. Ha sétálni indulunk kb. 10 m után közli, hogy na mostmár elfáradt és kéretik vinni, de persze az nem okoz neki gondot, hogy 2 szoba között kb. 50x fusson oda vissza kurjongatva. Tegnap egész napos rally miatt le volt zárva a környék, így a ficsúr életében másodszor látott már autóversenyt (az elsőt a Hungaroringen). Le volt nyűgözve, reggel szemkinyitás után első mondatai is a leszakadt fenekű autóról és a füstölő gumikról szóltak. Persze nagy szerencsénk is volt, kiváló napsütéses időben, a környék leglátványosabb kanyarait találtuk meg, így láthatott gyorsulást, ugratást, driftelést, tehát mindent, ami szerinte számít.
Tegnap az autók, ma pedig az ifjúúr saját maga szolgáltatta a műsort. - Az elmúlt hetekben tényleg lett volna mit írni, de egyszerűen már követhetetlenek a beszólások. - A csúcspont vacsoraidőben volt, amikor is a "-Mit ennél vacsorára?" kérdésre gondolkodás nélkül rávágta, hogy füstölt lazacot. Kis térülés-fordulás után pedig készségesen kirámolta a hűtőt, nehogy mi éhen maradjunk. Aztán remek szórakozásnak bizonyult a nyálkás ecetesgomba kergetése a tányéron és egy kis külön műsor a forró teával, mert persze az szerinte mégsem annyira meleg, mint mi állítjuk. Végül pedig hátradőlt a jóllakott döbrögi és vigyorogva közölte "-Jó dolgom van!". Hát mit mondjak, formában van, nnna. :D
3 megjegyzés:
...10 méter sztori nálunk is megy egy ideje...viszont igen a szobafutás és a motorral órákon át robogás viszont megoldja a sétálás problémát.
a fene se erti ezt...
mintha pont tudna, hogy ugyis felveszem es nem eroltetem a setat, mondvan, hat ha valaki, akkor o pont erzi.
amugy azt vettem eszre, hogy ha a bokajat rendesen tarto cipo van rajta, akkor persze sokkal batrabb es ugyesebb a nehezebb csomag ellenere is. mezitlab benazik rendesen, pedig homokban jarkalni jo lenne.
Tegnap kicsit szomorú lettem...Nagyon sokat ment és motorozott. Nem is tudom szerintem több mint egy órán át megállás nélkül a rózsák terén a templom körül. Még a templomba is bement és ámulattal, csodálkozva nézett körbe. Bennem megfogalmazódott (ateista lennék), hogy ha van isten akkor észreveszi ezt a csöpséget és segít neki....
Aztán kicsit késöbb megunta, lekéreckedett a motorról és gyalogosan ment tovább a maga útján. Pár perc múlva hallom, hogy olyan furcsa szomorkás sirásba kezd. Megfordultam és láttam, hogy nem bír tovább menni, kérdőn és kérve nézett rám, hogy ez most mi...gondolhatod teljesn kiborultam. Felkaptam és puszilgatni kezdtem nyugtatás képpen. Pár perc múlva kérte tegyem le és mintha mi sem történt volna rótta tovább a métereket a motorjával........
Megjegyzés küldése