Anyák napja az oviban

Szóval azt hittem, hogy majd könnyek közt meghatódva és hasonlók... de nem. :) Viszont volt nevetés és mosolygás, mert Misko ugye nem szimpla eset... ;)

Az úgy kezdődött, hogy indulás előtt kettő perccel a fiatalember az egész hasát szivárványosra filctollazta igen vastagon. Természetesen a lemosásra már nem volt idő, így maradt az ing alá rejtés, mondván úgysem fürdőnadrágban fognak szerepelni. A száradó filc márpedig viszket, így szőke hercegem az egész műsor alatt elegánsan vakarózott és tekergette az ingét. Mi pedig fojtottuk vissza a nevetést és közben fohászkodtunk, hogy ne gombolódjon ki az ing, mert akkor bizony fény derül a turpisságra. :)

Egyébiránt pedig nagy dicséret illeti szivacsagyú kisembert, mert látszott, hogy szépen tátogja a verseket és néha énekli is a dalokat, bár fáziskéséssel. Ezen kívül pedig szépen végigállta a többiekkel a műsort és fegyelmezett volt ahhoz képest, hogy csak egy hónapja jár és hogy a betanulás során sokat hiányzott (két hete folyamatosan jár különböző szakorvosokhoz a hamarosan kezdődő szteroidkúra miatt).

A legviccesebb pedig az volt, amikor kiálltak páran, hogy együtt elmondjanak egy rövid versikét. Misko is köztük volt, s amikor a többiek belekezdtek, akkor ő felemelte az ujját és közölte, hogy

-Tudod ez az, amit nekem kell mondani!- és mire ezt kimondta, a versike tulképpen véget is ért... :)

A műsor végén pedig elsőként szaladva adta át az általa készített "haspókot" (leginkább az ajándékátadás izgatta), ami egy festékkel gondosan bepacsmagolt kaspó, de ennek a szónak szerinte semmi értelme. :)))