2010. július 25., vasárnap

Márpedig a gyerekek tudják, hogy mi a jó nekik

...csak tudjunk olvasni a jelekből...
S ez esetünkben igen fontos és szerencsénkre elég hamar megtanultunk "olvasni", később pedig már el is tudta mondani, hogy mit akar. Mostanában pedig megcsinálja maga.
Mert az eddig is úgy volt, hogy ha pl. befejezte a bringázást, akkor hagytuk pihenni és sosem fordult elő, hogy azt mondjuk "na még egy kör", mert tudjuk, hogy az izomláz ellenségünk és Miso érzi, hogy mikor elég neki. A minap viszont arra jött rá, hogyan lehet gerinckímélően legozni:
Ez persze a 3.5 évestől kreatív megoldás, részemről viszont még nem vérprofi. Ha végre eljutok Fehérvárig, akkor emlékezőmartac felsővel kivágatok egy trapéz alapú hasábot, méghozzá úgy, hogy a két alap (vagyis a hasáb két vége) eltérő méretűek legyenek, ezzel adva lejtést a felső lapnak (amire rá lehet feküdni) - sorry, ha rosszul használom a geometriai terminus technicust, majd lerajzolom, hogy világosabb legyen. Ez egyébként egy rendes gyógyászati segédeszköz lenne, de nem lévén neve (legalábbis számomra), nem is talál ilyet a google.
Tehát, ha valaki a leírtak alapján ráakad rendelhetőre, akkor ne hezitáljon, mert neten megrendelnem sokkal egyszerűbb lenne...

Nincsenek megjegyzések: