Érzékek

Misko rendszeresen iszik búzafű levet. Szereti az ízét, viccesnek találja, hogy zöld és hogy a füvet inni is lehet. A minap fürdés közben térültem-fordultam és mire fel is fogtam, hogy mi történik, a fürdőszobát megtöltötte a búzafű illata. Ti. kilocsolta a "kincstári példányként" számon tartott kedvenc tusfürdőmet. Elképesztően boldog volt, hogy a búzafűben fürödni is lehet. Én pedig erőt vettem magamon és nem akadtam ki a "veszteségen", ellenben örömmel vettem észre, hogy a búzafű ivás után magától jutott el az illatélmény felismeréséig. Nagy élmények ezek, amikor az ember látja, hogy a gyerekének odabent dolgoznak a fogaskerekei és a szeme előtt történik meg a "hoppá élmény", a felismerés, hogy ezt már érezte nyelvén és most már biztonsággal tudja az orrával is. Jó dolgok ezek.

Pár perc múlva kérdezem nyakig habos porontyomat, hogy miért is kenegeti magát olyan veszettül, az átlagmosakodáson túl:

-Mert a búzafű nagyon egészséges ám.