22 éve fedezték fel a disztrofint és azt gondolhatnánk, hogy azóta praktice mindent tudunk róla. A mostani publikáció szerint viszont még mindig nem eleget.
A minnesotai egyetem kutatói James Ervasti (a TAT-utr kapcsán már hallottuk a nevét) vezetésével kiderítették, hogy a disztrofin nemcsak azzal adja meg a sejtek stabilitását, hogy a három filamentum típusból (intermedier - vimertin/kreatin/stb., mikrotubulus - tubulin és mikrofilamentum - aktin) kettőhöz közvetlenül kapcsolódik, hanem, hogy az új tanulmány szerint a mikrotubulusokhoz is kötődik. A mikrotubulusok üreges, merev (de rugalmas) spirális polimer "csövek", amelyeknek egyik vége +, a másik vége - töltésű. A töltéskülönbözőséggel biztosítja az esetenként hozzá kapcsolódó molekulák szállítását oly módon, hogy a függelék a + végtől a - felé vándorol a spirálon. Ha a szervezetből hiányzik a disztrofin, akkor ezek a szabályosan rendezett spirálok összekuszálódnak.
A felfedezés sejteti, hogy az izomdegeneráció bekövetkezéséért ez a rendezetlenség is felelős.
Eddig a hír, s a továbbiakban marad a remény (mint mindig), hogy a kutatók ezzel is közelebb jutnak a megoldáshoz, hogy legyen végre olyan terápia, amitől a DMD nem végzetes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése