És igen, sikerült. Misko fut, úgy igazán. Nem siet, hanem fut, vagyis van olyan pillanat amikor nincs lent a lába a földön.Persze ismét nagyon aranyos volt, roppant büszke új tudományára. Ezért aztán több körrel is megajándékozta magát és minket, hogy tudjunk rendesen ámulni.
:)))
Ezen kívül pedig elég jól belejött a lefelé lépcsőzésbe, kis biztatásra kapaszkodás nélkül veszi az akadályokat.
Az "úszásban" momentán ott tartunk, hogy egyedül beszalad a hullámokba és kitárt karral várja, hogy beborítsa. Közben pedig hangosan kacarászik, valamint ha már épp ott a hullám teátrálisan fújja kifele a levegőt, nehogy benyelje a sóst. A mai móka az volt, hogy kizáróla egyedül akart mindent csinálni, tehát nem érhettem hozzá, csak az ő külön felszólítására. Így araszolt befele, mígnem már akkor volt a víz, hogy a feje kilátszott, de ha átment rajta a hullám, akkor bőven a víz alá került. Ezen is jót szórakozott, amikor épp érkezett a hullám azt kiabálta, hogy "Miso készül víz alá!", amikor pedig átment rajta "Miso vízalatt volt, ügyes volt."
A nap bemondása az volt, amikor a szerintem picit hűs vízbe belógattam a lábát és közben mondtam, hogy szerintem picit hideg, erre ő: "finom" és már ugrott is a vízbe.
Hazajövet a teraszon görnyedt háttal, mindkét mutatóujját magasba lóbálva mondta: "Miso zuhanyozik melegben".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése