2009. május 29., péntek

Zöld út a mini-bogyóknak és a biovilágnak

Ma elmentem és beszereztem az alap "túlélőkészleteket". Ez kb. azt jelenti, hogy kifosztottam a Mammut bio pontját és elmentem a Gazdagréti homeopátiás patikába az előírt szerekért.
Ez azt jelenti, hogy a konyhapulton ott figyel réztasakban az Agraphis nutans D6 és a Calcium fluoratum C30 1g kiszerelésben. A szedésüket igen bonyolultra állapította meg a doktornő, látszólag logikamentes, szóval majd nagyon kell igyekezni a pontos dozírozással. Az a jó legalább, hogy a Miso simán el tudja szopogatni a kis golyókat, így nem kell szenvedni a feloldással.
Ezeken kívül pedig hűtőben ájultan hevernek az organikus halak a biotejtermékek között és a spájzajtót alig lehet bezárni a biorizstől...
:)
Lelkesen vágok neki a következő bioempírikusságról szóló hónapnak. A pontos kivitelezésről vannak dédelgetett álomképeim, de persze nyugtával dicsérd a napot... annál is inkább, mert a Miso vacsorára tofut kért, de persze nem igazán jött be neki, holnap pedig családi közelharc várható, hogy a nagyik is felfogják mi a történet lényege. :) A jó hír viszont, hogy a Gergő integrál, egyáltalán nem fehér viszont magos kenyeret kapott vacsorára és szó nélkül megette.

1 megjegyzés:

landi írta...

Remélem hatni fognak a szerek!
Itt No.-ban mi is rászoktunk a biocuccokra. Nem kerül különösebb fáradságba, ugyanis szinte minden nagyobb élelmiszerboltban (Rewe, Lidle stb.) a hagyományos zöldségek mellett ott figyelnek a pulton a biozöldségek és egyéb biotermékek is. Valamivel drágábbak mint a nem bio, de nem mindegyik olyan nagyon sokkal. Legutóbb pl. biotésztát vettünk potom pénzért. De azért nem csak kizárólag bioterméket vásárolunk.
Ami a kenyeret illeti, a németek a barna, magvas és mindenféle kevert lisztből készült kenyereket preferálják. Azt mondják, hogy a mi fehér kenyerünk az nem is kenyér, hanem szivacs. Így aztán fehér kenyeret nem is igazán lehet kapni. Nálunk egyedül a Peti hiányolja.