A repülés ezúttal jobban sikeredett, 24 óra alatt abszolváltuk és viszonylag vasaltan érkeztünk meg, Miso az ülések alól kipakolta a mentőmellényeket és ott húzta a lóbőrt...
Ugyanabba a házba tértünk vissza, kisficsúr pontosan tudta, hogy mi hol van, merre kell menni a partra.
Az oviban is teljesen képben volt, tudta hol gyülekeznek reggel és az embereket is megismerte. Úgy tűnik nem ért egy szót sem, de ez nem zavarja meg abban, hogy jól érezze magát és, hogy magyarázzon magyarul folyamatosan. A foglalkozásokon persze nem csinál semmit, de gondolom ez azért van, mert nem érti a feladatot; helyette inkább hanyattvágja magát és kacag. Az evéssel persze megint nincs gond és összességében elmondható, hogy remekül érzi magát.
Az első napon kb. 2 órát volt bent és mi nem is mentünk messzire, csak az irodáig ügyet intézni.
Aztán egy nap szünet következett, mert reggel hőemelkedéssel kezdtünk és bár egyéb jelek nem mutatkoztak, jobbnak láttam pihenőnapot tartani.
Harmadnap már 4 után mentünk érte végül; persze közben kétszer is benéztünk megkérdezni, hogy haza szeretne-e jönni, de igazándiból nem akart. Sőt nap végére már portugálul szólt, hogy wc-re kell mennie (na persze azért nem teljes mondatban).
Tehát ismét jól megy itt sora, egyébiránt a mozgásán is látszik, hogy koordináltabb és több az energia, ha melegebb van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése