Mostanság fijatalemberünk nagyon szeret magyarázni. Úgy képzelheti a dolgot, hogy ha valakinek rettentő nagy tudása van, mint neki- és hát neki ugyebár van, hiszen annyi mindent tanul addig amíg ébren van -, akkor a többieket feltétlenül oktatni kell a világ nagy csodáiról, nehogy lemaradjanak valamiről.Így alakulhatott úgy, hogy heteken át magyarázta minden útjába eső embernek, hogy a tőrfarkúak a vízben élnek vagy, hogy a kenyér búzából készül.
A figyelemfelhívás kedvéért a monológok úgy kezdődnek, hogy "figyelj ide" vagy "tudod", esetleg mindkettő. Aztán van úgy, hogy igazából nem is tudja mire hívná fel figyelmemet vagy mire belekezd megfeledkezik a lényegről: "figyelj ide mama! ...valamit akaatam mondani..."
A tegnap esti felnőttoktatás az esti sütögetés előkészületei közben ért minket. Történt ugyanis, hogy Babcia jókora bödön kovászosuborkát tett a kerti asztalra (ahol egyébként Miso már vagy fél órát sertepertélt, gondosan terítve és kiosztogatva mindent a tányérokra), amúgy a levével együtt. Kisficsúr persze azon nyomban levette a fedőt, hiszen ellenőrizni kell a tartalmat, hogy indulhasson a kiporciózás. S miközben kergette a jó kis szemölcsös termékeket az edényben elgondolkodva hozzátette: "tudod, ubókák a vízben élnek".
2 megjegyzés:
ha nem haragszotok, kilinkeltelek Titeket a blogomra. Csupán mert szeretlek Titeket olvasni, és mert úgy vélem, más is tanulhat Tőletek :)
szia,
örülök, hogy teccik és köszönjük!
így aztán majd mindig egyre messzebb és messzebb megy a hírünk :)
üdv,
a
Megjegyzés küldése