2009. december 30., szerda

Jógyerek

Misko reggel hétkor ébredt (Szonja hallotta), én jó fél órával később mentem ki a konyhába valami "neszezésre". Miso a székében ült és csendesen gyurmázott, amikor pedig meglátott, elmesélte, hogy addig miket épített. Ezután ő maga "rendelt" gyümölcslevet karnitinnal. Ez utóbbi csak annyiból érdekes, hogy amikor elkezdtem a bevezetést, minden reggel palotaforradalom alakult ki a nem ivás ügyében. Nem volt könnyű megemésztenie az új helyzetet, amely szerint nincs több kakaós kezdés és a deci gyümilé után pedig fél óra pauza van a bármi másig. Három hét állóháború után persze belátta, hogy én vagyok a makacsabb. Mostanra pedig külön figyelmeztet, hogy ki ne felejtsem a narancsléből a napszaknak megfelelő alkatrészt - amiért néha különösen hálás vagyok neki, lévén, aktívan szenvedek a terhesamnéziától. ;)

S ha már jó gyerekként aposztrofáltam a kispasit, akkor azt is elmondom, hogy evés után szépen behurcolkodik a konyhába maga után és rendszerint felajánlja, hogy elmosogat. Természetesen eszem ágában sincs visszatartani... :)
Ma este az evőeszközét is szépen betette a dobozába és közölte: "esküszöm ott a helye".

Nincsenek megjegyzések: