2009. január 20., kedd

Escola Dinamica

Márpedig Miso jól érzi magát ott. A múlt héten még csak pár órára hagytuk egyedül és az idő egy része így is azzal telt el, hogy a láthatatlanból stíröltük mit csinál. Egyszer volt nagyobb sírás, mert egyszerűen nem értették meg, hogy mit szeretne, ami nem csoda... de próbálkoznak. Tényleg. Egészen komolyan meg akarják érteni Misot, már néhány alapmondatát tudják is. Ebből pedig arra következtetek, hogy nekik tényleg fontos az, hogy a kölök jól érezze magát. S úgy látom ebben tényleg nincs hiba, mert Misko még szombaton is azzal kelt, hogy adta az instrukciókat: reggeli, indulunk! :) Persze még nem érti, hogy csak holnapután... azért egy tengerparti homokozás és fürdés felvillantásával le lehet még szerelni hétvégére. De a bölcsiből eljövéskor nem is olyan egyszerű, mert persze maradna még játszani. Van két nagy sárga guruló alkalmatosság, amit még húzni is lehet... szóval ez neki a boldogság ottan. :))) Azért a lányok elmondása szerint néha szocializálódik is, ami nem megy olyan gyorsan. Felteszem azért nem, mert eddig még nem is volt része benne és nem tudja, hogyan kell más gyerekekkel együtt játszani (először a múlt hét szerdáján láttam, hogy a parton 10-15 percig dobáltak egymásnak labdát egy valamivel kisebb kisfiúval), másfelől pedig itt ő a legkisebb. Ez pedig számára azt jelenti, hogy a többiek fürgébbek és pörgősebbek: rohangászás, mászóka, stb. szóval sok olyan dolog, amiben ő nem erős. Persze azért sokszor látom, hogy figyel, raktároz - gondolom arra az időre, amikor elég ügyes lesz, hogy kicsit hajmeresztőbben közlekedjen a világban. Bár őszintén szólva nem bánom, hogy a maga decens és lassú módján óvatoskodik, valószínűleg ő maga is pontosan érzi testének korlátait. Ezért például azt mondtuk a felvigyázóknak, ha közös activity van és ő közben leül vagy lefekszik, akkor hagyni kell, hogy kifújja magát. Bár úgy tűnik, hogy Abadiania óta egészen jó erőben van, mostanában csak akkor láttam kókadni, amikor a légnyomás altatót fújt (de akkor én is alig bírtam nyitva tartani a szemem).
Szóval aggódás nélkül mondhatom, jó helyen van. Szeretik, vigyázzák és a naplója alapján (amit ők vezetnek) azt is lehet tudni mikor volt wc-n és hány szem babot evett ebédre (lsd. kép).
Jó lenne, ha otthon is lenne ilyen hely! Persze tudom, hogy a klimatikus viszonyok miatt nem is lenne olyan egyszerű mindent megoldani, no meg valószínűleg az ára sem lenne ennyire kedvező.

Nincsenek megjegyzések: