2010 - első Casa nap

Reggel nyolcra sikerült glédában állva megérkezni Szent Ignác házába. Először magabiztos voltam afelől, hogy mit is kell tennünk, így elmentünk a könyvesboltba és beszereztünk egy zöld "revisao", azaz felülvizsgálat kártyát, hogy aztán az ennek megfelelő sorba állva nyerjünk bebocsátást Joaohoz. Azért ebbe a sorba álltunk, mert legutóbb műtéttel távoztunk, a varratszedés Rioban érte Misot, tehát nem volt lehetőség a kontrollra.

Ahogy várakoztunk, egyre bizonytalanabbakká váltunk, mert a műtétek nagyon soká tartottak (később többen is arról beszéltek, hogy szokatlanul elhúzódott). Többször körbeszenvedtük a kertet, Misoba belebújt a sajtkukac és valami kurjongató jószág is, így duplán éreztem a délelőtt hosszát.

Teljesen rutintalan módon csak a fiatalembert szereltem fel enni és innivalóval, pedig nagyon jól jött volna nekünk is a víz és valami gyümölcs.

A lényeg, hogy végül találkoztunk Joaoval, akivel az entitások azt mondatták, hogy "spiritual work in the afternoon". Itt következett a következő környi bizonytalankodás. Ezt oldva beszereztünk két tányér szent levest, amitől "erőre kaptunk" és a fordítónkat megkérdeztük, hogy mi is lesz pontosan a teendő, mert ebben még nem volt részünk.

A dolog menete gyakorlatilag megegyezik a műtétével, eltekintve attól, hogy nincs gyógyszerfelírás és a 24 órás pihenésen kívül semmi egyéb dolgunk nincs, csak az, hogy az idő lejártával - rákövetkező nap (csütörtök) délutánig Misko kerülje a Casa területét és hogy a következő adandó alkalommal, azaz péntek reggel megkérdezzük az entitásokat a további feladatainkról.

Tehát az utasítás szerint délután 14.00-kor ismét megjelentünk és a műtétesekkel együtt bevonultunk a megfelelő helységbe. Belépéskor megemlítettük, hogy nem műtét, hanem "spiritual work", Gergőt és Misot az első sorba ültették engem pedig hátra küldtek. Hallottam messziről Joao hangját, csukott szemmel koncentrálva. Próbáltam követni az utasítást mely szerint üresítsük ki az agyunk és fókuszáljunk a megoldani kívánt problémára. Nem egyszerű feladat ez, amikor az ember leginkább szeretné a "semmit", akkor telik meg a feje mindennel. Bár tavaly már megtaláltam azt a "képet", amit az üresítésre megpróbálok behívni, illetve nekem az segít, ha vizualizálom Misot, a fényt (=energiát) és a disztrofinokat.

Nem tudom mennyi idő telt el, talán 10 perc, talán fél óra...

A munka végeztével visszatértünk a pousadaba és próbáltuk elérni, hogy a ficsúr valóban nyugton maradjon. Nem könyvelnék ez ügyben 100%-os sikert...