Azon is sokat agonizáltam, hogy Montenegróban miként fogok organikus termékeket beszerezni, ezért végül 2 hűtőtáskával és 2 rendesen megrakott kosárral zsúfolódtunk be az autóba. Az előbeszerzés nem volt hiába, mert itt csak rizs- és kecsketejet lehet kapni, valamint mexikói csípős szószt.
Időközben lettek kedvenc ételek és lettek teljesen mellőzött dolgok. Az utóbbi kategóriába esik a joghurt bármilyen formája, amin nagyon csodálkozom. Az abszolute top étel a fasírt (marha-sertés/vadmalac/tofu) krumlipürével, és a tészta paradicsomszósszal (simán/darált vadmalaccal/sajttal), ezekből képes rendes felnőtt adagot enni. Ezen kívül persze jól csúszik a pizza, a különféle halak és a kakaós palacsinta.
Az ivással sem volt gond, a rizstej és a kecsketej Clipper csokoládé-porral bármilyen mennyiségben elfogyna, de a citromfüves mentából sem bántam, hogy pár tetrapack figyelt a kosárban.
S hogy a személyes sikereimről is essen szó :), az én kedvencem a vadmalacos töltött cukkini (képen) és az áfonyás kacsa párolt almával, de a kacsa szárny leves is igazán remek lett. Ami viszont nekem nem jött be az a köles (nem a puffasztott golyó, mert az jó): se édesen, se sósan nem jött be.
2 megjegyzés:
Ez a vadmalacos dolog jól hangzik. Honnan szerzel vadmalacot és milyen formában? Majd küldök egy tuti köles receptet (sós), nekünk nagyon bejött, hátha ... Azt mondják, amúgy, hogy kiváló lúgosító.
Vadmalacot az apám lőtte, filézte és darálta :)
Ide nekünk a köles receptet, mert még van bőven :) Lehet, hogy az is baj volt, hogy nem főztem elég ideig, mert olyan íze volt, mintha pelyvát rágcsálnék kásával...
Megjegyzés küldése