2009. február 3., kedd

Délutáni "business as usual"

Szieszta után általában lemegyünk a partra, ami mostanában meghatározott koreográfia szerint alakul: elkezdünk a félsziget csücske felé sétálni, de nem csak úgy céltalanul. Ááááá... Misko általában a bigfootokat viszi magával és kb. 10-50 méterenként megáll valami gyerekes családnál és elkezd játszani az elhagyott járművekkel. Abban az esetben, ha a jármű mégsem tűnik elhagyatottnak eléggé, akkor Miso a tulajdonosnak vagy a cucchoz legközelebb álló családtagnak átnyújt egy saját verdát zálogba és lerogy játszani. Ez körülbelül 5 percig tart, de van hogy 20 percet álldogállunk a Gergővel a továbbmenés reményében. Nyilván attól függ, hogy mennyire érdekes amit talált vagy mennyire önzőzik a tulajdonosa (általában nem szoktak, ha igen az tuti külföldi).
Ha nincs sok ember, elég sokáig el lehet így jutni. :)
Ha erre ráun és már kellőképpen melege is van, akkor szépen forgalomirányít minket a víz felé, majd ő maga is bejön és indulhat a hullámozás és az úszóedzés.

Ez minden szempontból tökéletes. Szocializálódik, homokon sétál és úszik is.

Nincsenek megjegyzések: