Az ifjúúr egyébiránt rendkívül szeret bölcsibe járni. Reggelente még mindig a "mennük jöcsibe" felszólítás hangzik el, ahogy kifogyott a táposcucli. Egy hete pedig odáig fajult a dolog, hogy amikor érte mentünk bizton állította, hogy ő még maradni szeretne. Olyannira, hogy át is kéreckedett Luanna karjaiba, amit amúgy nem szokott, ha már odaértünk (akkor már csak puszi jár és hangos "csájo" karlengetéssel). Tehát mi örömmel vettük szándékát - tudva, hogy ha ennyire őszinte a rajongás, akkor ez tényleg szuper hely - és elmentünk még a közeli Canasvierasba kávézni. Persze visszatérve kiderült, hogy nem is gondolta a kis ficsúr ezt komolyan (sírdogált egy sort, aztán bealudt), csak megint produkálta magát. Az apja szerint így legalább megértette, hogy ha azt mondja maradás, akkor annak mi a következménye.
Egyébiránt naponta 5-6 órát van a bölcsiben és a felhőtlen szocializáció közben nem is tűnik fel neki, hogy mennyire szalad az idő. A múlt héten ugyanis több délutánba nyúló program is akadt - közös gyümölcssaláta készítés a kerti konyhában és vizes játszóház -, így az egyik nap este hatra mentünk csak érte. Szemrehányás nem volt, csak a szokásos feldobott vidám hangulata. Mellesleg a nap egyik legjobb része, amikor érte megyünk és meglát minket. :)))
A múlt héttől tapasztalható egyértelmű változás a nyelvi fejlődésben. Egyrészt a visszajelzések alapján megérti a portugált, másrészt többször mond itthon olyan dolgot, amit nem értünk meg. Magyarul is úgy beszél, hogy egyelőre a dolgok javarészéhez vájt fül kell, na de hogy ezt portugálul is megtegye, az tényleg olyan, mintha egy idegen gyerkőc beszédét próbálnánk felfogni. A bölcsiben már mindenkinek a nevét tudja és ennek megfelelően ezeket kiabálva irányítja az embereket mutogatással. Ezen kívül még változás az, hogy eddig csak fülelt odabent, most pedig már elkezdte a papagájkodást, azaz ismétel mindent, amit mondanak neki.
Az új iskolaév kezdetével még annyi fog változni, hogy minden nap 10-13 óráig kizárólag angolul beszélnek hozzájuk, csak remélni merem, hogy nem kavarja meg nagyon (bár már nincs sok hátra az ittartózkodásból).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése