A száj különösen fontos testrészünk, mivel azzal eszünk, ízlelünk és érzékelünk, beszélünk és mosolyogunk. Ennek ellenére hajlamosak vagyunk róla megfeledkezni.
Fogyatékkal élo betegek esetén fontos a fogak és a szájat mozgató izmok és izületek megelozo kezelése, melyhez fontos korán felismerni a problémákat. A kezelésben különbözo szakemberek vesznek részt: neurológusok, gyógytornászok, munkaterápiás szakemberek, dietetikusok, fogorvosok.
A Mun-H-Centerben (MHC) egy fogorvos és logopédus felméri a beteg szájának és arcának az állapotát. Ennek keretében megvizsgálják a fej és nyak mozgatásának képességét, az ajkakat, a beszédet, a nyáltermelodést, a nyelvet, az ínyeket, a fogak közti hézagokat, az állkapcsok nyithatóságának mértékét, a fogak és nyálkahártyák állapotát, az izmokat, a száj érzékenységét és az arckifejezéseket. Ezután a beteg is beszámol az állapotáról, esetleges funkcionális nehézségekrol, különleges igényekrol, szájhigiéniájáról, evésrol, ivásról stb. Mindkét esetben az adatokat felveszik egy adatlapra, majd azokat felveszik az MHC adatbázisába.
A fogívek formája és funkciója egymással összefügg, mindketto kihat a másikra. A használat alakítja formát és a forma befolyásolja a használatot. A fokívek alakjának alakulásában így fontos szerepet játszanak az ajkak és a száj körüli izomzat, az orcák és a rágóizmok, a nyelv mérete és funkciója.
DMD-ben szenvedo betegek esetében az alábbi tünetek figyelhetok meg:
* Csökkent a rágóizmok tónusa az orlofogak környékén
* Dominánssá válik a kevésbé érintett száj körüli izom
* Megnagyobbodott, hipotóniás nyelv
* A fogsor záródásának leggyakoribb zavara a hátulsó keresztharapás
* Gyakori még az elülso és oldalsó nyitott harapás
Szintén gyakori az álkapcsok nyithatóságának beszukülés. Az egyik beteg 14 éves korában még normális mértékben, 45 mm-nyire tudta nyitni az állkapcsait, 20 éves korára azonban ez az érték 22 mm-re szukült. Ez drasztikus esetekben néhány mm-re is csökkenhet, azaz a beteg gyakorlatilag képtelenné válik kinyitni a száját. Ennek oka a rágóizmok kontraktúrája, azaz kóros megrövidülése. A kontraktúrák kialakulását fizioterápiával lehet megelozni, a rágóizmok rendszeres passzív nyújtásával, pl. a TheraBite nevu terápiás eszköz segítségével.
Szintén fontos otthon megteremteni a beteg szájápolásához szükséges feltételeket, például állítható magasságú mosdókagylóval, a kartámaszokkal, kerekesszékkel hozzáférheto mosdókagylóval, a megfelelo magasságban elhelyezett tükörrel és jó fényviszonyokkal. Ide tartoznak a technikai segédeszközök, mint pl. az elektromos fogkefe, vastag markolattal a könnyebb fogás érdekében, vagy a több irányból egyszerre ható ún. CollisCurve fogkefe, esetleg a fogászatban használatos segédeszközök, különösen, ha segíto mossa a fogakat.
A megelozés jegyében fontos ügyelni a többlet fluorbevitelre, a fogak tisztaságára és a megfelelo táplálkozásra, azaz a cukor kerülésére.
A fogsorzáródási zavarok kialakulását megelozendo célszeru minél korábban fogszabályozó orvossal megterveztetni a fogak célzott kihúzást, amellyel ideális feltételek biztosíthatók az új fogak áttöréséhez.
5 megjegyzés:
Zsocinak kicsinek gyönyörű fogai voltak,mára mindd elromlott neki.Ezek még tejfogak,de már van maradandó foga is,amire nagyon vigyázunk!
Mindig azt mondták,hogy a túl sok édesség miatt rosszak a fogai,pedig sosem volt édesszájú!
Nemcsak az édesség számít. A kezdetektől fontos az, hogy mi kerül a gyerek szájába, már akkor is, amikor még ki sem bújtak a fogat. Így pl. az az anyuka, aki a lepottyant cumit lenyalja "fertőtlenítés" gyanánt vagy lenyalja a kiskanalat etetés közben, rögvest egy sor olyan baktériumot ad a bébi szájába, ami később ronja majd a fogakat. Többek között ezért is fontos a napi 2-3 alkalommal történő fogmosás az első fogak megjelenésétől.
Aztán számít még úgy tudom a genetikai háttér is, hogy milyen "hajlamok" vannak rejtve a fogakban.
Olyan ártalmatlannak tűnő dolog is, mint a fogmosás utáni narancslé ivás (narancs savas és a fogmosás után jobban marja a zománcot) is problémákat okozhat.
Meg sok-sok minden más is, de ez már a tényleg a fogszakorvos asztala... :)
Amire tényleg oda kell ezek szerint figyelni az a rágóizmok állapota és a fogsorzáródási problémák. Fluoridbevitelről nem volt szó? A fogmosás szintén nagyon fontos, nemcsak a beteg gyerekeknél, hanem álltalában, viszont azt gondolom, hogy nagyrészt a genetikán múlik a dolog. Az öcsémmel ugyanolyan feltételek között nőttünk fel, nekem már kamaszkoromban volt lyukas fogam, ő 32 éves koráig nem volt fogorvosnál és azt hiszem azóta se nagyon volt szüksége rá. És tuti, hogy nem mos napi 3-szor fogat! Szóval ez szerencse!
Egyelőre ennyiről tudok, de a múlt hónapban már amúgy is ráállítottam egy fogorvost a témára, így, ha hazamegyünk többet fogok majd tudni.
15 éves vagyok és mindennap eszem minimum fél tábla csokit, egyszerűen függő vagyok...
és még egy lyukas fogam sincs :)
Megjegyzés küldése