Első igazi úszásedzés

Szerettünk volna a Mozgásjavító Központba járni úszni, de erre pillanatnyilag nincs lehetőségünk, így más nyomvonalon haladunk, amíg átverekedjük magunkat a bürokrácia útvesztőjében (erről majd egy másik bejegyzésben). Persze nem állunk messze az eredetileg elképzelt iránytól, hiszen szakértő oktató tartja, csak éppen nem a Mozgásjavítóban térítésmentesen, hanem a Komjádi uszodában díjazás ellenében.

Az első alkalom remekül sikerült, Misko már napokkal előtte "rákészült" az eseményre és ha apja nem tartja vissza, akkor fürdőköpenyben ugrik vízbe izgalmában. :) Együttműködő volt, tette a dolgát szófogadóan, a már jól megszokott egyezkedés nélkül. Vagyis mostantól elvileg ez is része lesz a heti terápiás sorozatnak. - Azért csak elvileg, mert az edzés időpontja hajnali 7.30 és hiába öt perc az uszoda autóval, ha Miskonak ez túl korai időpont és az egész napra rányomja bélyegét a kialvatlanság. Azért jövő szombaton teszünk még egy próbát és ha nem megy, akkor keresünk más megoldást.

Misko a víz alatt

Két hete lehetünk Montenegroban, bő egy hete olyan az idő, hogy Misko mindennap tud úszni. Délelőtt egy, esetleg kétszer van a vízben bő fél órákat, délután kétszer minimum, de van, hogy háromszor is úszik. A fejlődés a vízben megdöbbentő. Minden nap tanul valamit. Tegnapelőtt lejött velem búvárkodni az aljára. Tegnap karúszó nélkül a medence peremén (ahol leér a lába) a víz alá merészkedett. Ma pedig karúszó nélkül a víz alatt úszik. A mély vízben. Hosszú másodpercekig a víz alatt, fáradhatatlanul.

Úszás update

Most, hogy leírva is megállapítottam, Misko nem kapkodó idegbeteg, ha új dolgok kipróbálásáról van szó, szépen rá is cáfolt a megjegyzésemre. :)

A karúszós sikereken felbuzdulva eldöntötte és bejelentette, hogy el fogja engedni az apja kezét a mélyvízben és ezzel egy időben nem fog bömbölésbe kezdeni. Az elhatározást tettek követték és láss csodát, eleinte csak kóstolgatta a lebegést, majd egyre magabiztosabban tempózott, amolyan kutya-béka keverékben.

Utóbb alig lehetett kiimádkozni a medencéből. Persze befelé annál egyszerűbben ment. Természetesen ezúttal nem volt különösebb egyezkedés az úszószerelés felvételével kapcsolatban, olyannyira, hogy a legutóbbi "bevetésnél" meg sem várta, hogy Gergő beereszkedjen a medencébe, nekifutásból beugrott pont a közepébe úgy, hogy mindketten tisztes távokban voltunk ahhoz, hogy ne tudjunk segítő kezet nyújtani a projecthez. Persze volt kis vízalámerülés, de ez esetben a nyávogás helyett hangosan röhögött, majd úszott kifelé, hogy a produkciót megismételhesse.

:)))

Végül nagy lelkesedésében rájött, hogy háton lebegve is tudja hajtani magát.

Úszás

Augusztus első napjai óta Misko minden nap többször is pancsolt. Tulajdonképpen csodálkozom, hogy nem ázott szét a gyerek az apjával együtt, mert annyit voltak a medencében. Egyik nap kiszámoltam, hogy ez átlagosan 70-100 méternyi tömény babatempónak felel meg. Persze ez nem rendes úszás, hiszen segítség (1 karral alátámasztva) nélkül még nem megy. Azt viszont sikerült elérni, hogy kifejezetten szeresse a vizet és talán egy picit bátrabb is. Persze még így is az extra óvatos kategóriába tartozik, a medencébe ugrást pl. az jelenti, hogy a szélén ültéből hasra bedől a kezünkbe. A lényeg, hogy nem erőltetünk semmit, csak érezze jól és biztonságban magát. A víz alá nemigen szeret menni, persze azért tud és a levegőt is visszatartja, de nem a kedvence. Ha rákérdezünk, akkor rögtön közli, hogy "nem", aztán pedig mutogat magára és mondja, hogy "én", ami igazából azt jelenti, hogy "te", vagyis ekkor nekünk kell vízalá menni. Ezen persze kiválóan tud nevetni, aztán meg aggódni. :)

De ez csak eddig tartott, mert mától elképesztő tempóban lehűlt az idő. Olyannyira, hogy a medencefűtés sem segít. Remélem hamarosan kisüt a Nap, de ha nem akkor azt, hogy hamarosan mi megyünk a Nap után...

Reiki Juditnál

Azon gondolkodtam el nemrégiben, hogy mit is kellene tennünk annak érdekében, hogy Miso megint megszeresse a vizet. Az utóbbi alkalmak során kifejezetten bátortalan volt a medencében, aztán odáig fajult a dolog, hogy a kádba sem akart bemenni, inkább mellette vonyitott. Aztán hétfőn elmentünk a Judithoz, este már jobb volt a helyzet és csütörtökre jó sok vizben egyedül úszott a kádban, ami azt jelenti, hogy hason lebegett és tempózott a lábával egyik kádvégből a másikba.
Én tényleg csak finoman merem összefüggésbe hozni a dolgot, de momentán nem látok más különbséget esti fürdés és esti fürdés között, csak azt, hogy közben voltunk Juditnál...